Mikor érdemes logopédushoz fordulni?

Mgr. Perleczky Annamária - logopédus

2021.09.15

Megkésett beszédfejlődés

A megkésett beszédfejlődés (nyelvi késés) az első, ami életkor szerint felmerülhet egy gyermeknél - vagyis amikor késve kezd el beszélni, csak mutogat, nem jelennek meg az első szavak, csak „halandzsázik”, néhány szót használ, nem tud eljutni a mondatalkotásig, összefüggő beszédig, esetleg a beszédértés is nehézséget jelent számára. Amikor 2 éves koron túl sem indul be a beszédfejlődés - nem éri el a gyermek az 50 szavas szókincset, nem kezd el szavakat összekapcsolni (pl. „Apa brrr), már több, mint valószínű, hogy a megsegítés szükségessé válik.

Dadogás

A dadogás általában az összefüggő beszéd kialakulásával egy időben, vagy azt követően kis idővel jelenik meg. Ám ez ilyenkor még élettani (fiziológiás) jellegű, vagyis az adott életkorban, fejlettségi szinten teljesen természetes. Ezeket a megakadásokat nonfluens beszédnek hívjuk, ugyanis csak a beszéd folyamatosságában vannak eltérések, nagyobb szünetek, elnyújtott hangok, megismételt szótagok, melyeket nem kíséri sem görcs, sem szorongás. Az esetek többségében spontán megszűnik pár hónap alatt. Ha mégsem szűnik meg, hanem állandó jellemzőként megmarad, hullámzik, súlyosbodik, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

Pöszeség

Az artikulációs zavar, köznyelven „pöszeség” a leggyakrabban előforduló beszédhiba. Kb. 4,5-5 éves korig élettani pöszeségről beszélünk, azonban, ha ezután is fennállnak a tünetek, mindenképpen szükséges logopédus segítségét kérni. Amit még érdemes kiemelni, hogy fontos megfelelő szakemberre, vagyis logopédusra bízni a beszédhiba korrekcióját, ugyanis a teljes módszertant, a terápia fokozatos, egész apró lépésenként történő felépítését csak ő ismeri, és a gyermek képességeit és fejlődését ismerve, egyénileg rá alkalmazza.

Diszfónia

Diszfónia, vagyis tartós rekedtség (nem betegség alatti, 2 hétnél tovább fennálló). Amiatt nagyon fontos a terápia, mert a nem megfelelő záródás irritálja a hangszalagokat, ennek következtében megvastagodhatnak, vagy akár csomó is keletkezhet rajtuk.

Nyelvlökéses nyelés

A nyelvlökéses nyelés folyamán a két fogsor nem záródik, a nyelv (helytelenül) a fogakhoz támaszkodik és gyakran a két fogsor, ill. az ajkak közé csúszva láthatóvá is válik. A nyeléshez szükséges vákuum létrehozásához pedig az arc, ajak és nyak bizonyos izmai túlságosan megfeszülnek, míg mások alul működnek. Mindezek együttes hatására harapási és fognövekedési rendellenességek, valamint beszédhiba alakulhat ki. Mindehhez társulhat szájlégzés és tartási eltérés is.

A logopédus fúvó-, szívógyakorlatokkal, illetve ajak-, és nyelvgyakorlatokkal ügyesebbé teszi a beszédszerveket.

A beszédhangok megkülönböztetésével javítja
a tanulók hallási figyelmét, hallási differenciáló képességét. Megtanítja a hangok helyes kiejtését, szótagokban, szavakban, szókapcsolatokban, egyszerűbb, majd bonyolultabb mondatokban, szövegekben, versekbenm spontán beszédben gyakoroltatja, automatizálja azt.

A logopédiai terápia nagyon komplex, hiszen a beszédhangzók javításán túl fontos szerepet kap a foglalkozásokon a szókincsbővítés, a beszédészlelés, a beszédmegértés, a fonológiai tudatosság, a kifejezőkészség, verbális memória, figyelem, a finommotorika fejlesztése is. Mindez nagyon játékos formában történik, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva.

Mikor érdemes logopédushoz fordulni?