Miért nem beszél a gyerek?

Tünetek és okok

Napjainkban növekvő tendenciát mutat a későn beszélő gyerekek száma. Egyre gyakoribb az, hogy a szülők maguk veszik észre, hogy a gyerek beszéde késik, le van maradva a kortársaitól, a családban lévő többi gyerektől.

Ha egy gyermek 2 évesen nem használ 50 szót, szókezdeményt, nem kezdi azokat összekapcsolni, akkor nyelvi késésről beszélünk. Általában a tünetek mellett nem érzékelhető egyéb kognitív zavar, tehát az észlelés, a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás képessége megegyezik a tipikus nyelvi fejlődéssel bíró gyermekekével.

Mindenképpen fontos a korai állapotfelmérés, hogy tudjuk, mi állhat a nem beszélés, késői beszédindulás hátterében. A beszéd elsajátításának előfeltételei: ép idegrendszer, ép hallás, ép beszédszervek, megfelelő ingereket biztosító szociális környezet. Sokszor úgy tűnhet a szülőnek, hogy a gyerek jól érti a beszédet, de súlyos késés esetén előfordul, hogy csupán a helyzet ismerős számára, és a szituációból következtet, hogy mi a teendője.

A nyelvi fejlődés elmaradása számos fejlődési zavar vagy szindróma velejárója lehet:
 idegrendszeri éretlenség
 hallásprobléma, hallássérülés
 autizmus
 diszfázia

Az a legjobb, ha a felmérésekre minél korábbi életkorban kerül sor, ugyanis a nyelvfejlődésnek van egy szenzitív időszaka. Ebben a periódusban gyorsabb a fejlődés, a gyerekek fogékonyabbak a nyelvi struktúrák felismerésére és elsajátítására. Másodlagos tüneteket vonhat maga után, ha a gyerek későn kap segítséget, és nem tudja megértetni magát a környezetével. Ilyen esetben problémák
jelentkezhetnek a viselkedésben, illetve az érzelmi és szociális interakciók területén egyaránt, és ezek befolyásolhatják a beilleszkedést az óvodába, iskolába.

Terápia

Ahogy fejlődnek a készségek, ezek kölcsönösen húzzák egymást – egyik hat a másikra. Nagyon hatékony, hogyha komplex fejlesztésben részesül a gyerek, ami logopédiából és/vagy gyógypedagógiából, valamint szenzomotoros tornából áll.

A fejlesztések ambuláns keretek között zajlanak, így jó, ha a szülő is partner a terápiás folyamatban, ugyanis a feladat oroszlánrészét neki kell elvégeznie. Rendszeres gyakorlás szükséges ahhoz, hogy ütemes fejlődést érhessünk el a gyereknél – ezt pedig napi szinten a szülő képes biztosítani számára. Kezdetben különösen fontos, hogy a szülő is részt vegyen a terápián, és megtanulja, hogyan kell
otthon gyakorolnia a gyerekkel. Ilyenkor lehetőség van kérdezni, és aktívan részt venni a feladatokban.

Egyszerű megkésett beszédfejlődés esetében – ahol nincs idegrendszeri, hallásszervi vagy beszédszervi sérülés – a rendszeres terápia hatására iskoláskorra behozza a gyerek a lemaradást. A fejlődéses diszfázia, a megkésett beszédfejlődés egy súlyosabb formája. Ezekben az esetekben a gyerek átlagos beszédkörnyezet, ép érzékszervek, legalább átlagos értelmi képességek mellett neurológiai károsodás, pszichiátriai vagy szociális zavarok hiányában sem tudja behozni a lemaradást iskoláskorra, hanem állandó segítségre van szüksége.

A hatékony terápia megfelelően kombinálja a különböző területeket célzó egyéni és a csoportos foglalkozásokat, és bevonja a családot is. Fontos, hogy ne erőltessük a beszédet, inkább alakítsuk ki a beszédkedvet.

Mikor forduljunk logopédushoz s mire érdemes figyelni?

Különböző életkorokban más célokat tűzünk ki a logopédiai foglalkozás céljának.

Mi is lehet ez?

A beszéd indulása? A nyelvhelyesség? A hangcserék javítása? A hangfejlesztés? A
beszédfolytonosság? A nyelvi fejlesztés? A helyes beszédlégzés? A helyes nyelés? stb.

1 évesen 
Ritkán ad ki hangot
Nem reagál a nevére vagy a hangokra
Nem kommunikál gesztusokkal

2 évesen 
Nincsenek 2 szavas közlései
Szavak helyett gesztusokkal kommunikál
Kérésre nem adja oda a megnevezett tárgyat

3 évesen 
Kérdésekre nem válaszol
Beszédét nem érti meg a közvetlen környezete
Hiányos mondatokban beszél

4 évesen 
Nem vesz részt rövid beszélgetésekben
Nem ért meg hosszabb utasításokat
Ismeretlenek nem értik meg beszédét

5 évesen 
Mondataiban sok a nyelvtani hiba
Nem tudja elmesélni mi történt vele aznap
Nem tud válaszolni a Miért? kérdésre

Logopédus ötéves kor előtt?

Számos esetben merül fel a kérdés, hogy ha a gyermekünk beszéde nem tiszta,
hangcserékkel tarkított, nehezen érthető, mikor érdemes felkeresni egy logopédus szakembert.

Napjainkban is gyakran halljuk a korábbról elterjedt elképzelést, miszerint 5 éves korig ez a probléma „magától rendeződhet”. Azonban ma már tudjuk, hogy bár nagy az egyének közti variabilitás, a tipikusan fejlődő gyermekek a legtöbb beszédhangot erre az időszakra már elsajátítják, így ha az elsajátítás mértékében és minőségében problémát észlelünk, érdemes szakemberhez fordulni.

Ezzel elősegíthető, hogy az iskolás éveket teljes beszédhangállománnyal, kialakult fonológiai tudatossággal és megszilárdult fonémarendszerrel kezdje meg gyermekünk, megelőzve a nehézségeket a társas beilleszkedésben és az olvasás-írás elsajátításában.