Napjainkban növekvő tendenciát mutat a későn beszélő gyerekek száma. Egyre gyakoribb az, hogy a szülők maguk veszik észre, hogy a gyerek beszéde késik, le van maradva a kortársaitól, a családban lévő többi gyerektől.

Ha egy gyermek 2 évesen nem használ 50 szót, szókezdeményt, nem kezdi azokat összekapcsolni, akkor nyelvi késésről beszélünk. Általában a tünetek mellett nem érzékelhető egyéb kognitív zavar, tehát az észlelés, a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás képessége megegyezik a tipikus nyelvi fejlődéssel bíró gyermekekével. Mindenképpen fontos a korai állapotfelmérés, hogy tudjuk, mi állhat a nem beszélés, késői beszédindulás hátterében.

A beszéd elsajátításának előfeltételei: ép idegrendszer, ép hallás, ép beszédszervek, megfelelő ingereket biztosító szociális környezet. Sokszor úgy tűnhet a szülőnek, hogy a gyerek jól érti a beszédet, de súlyos késés esetén előfordul, hogy csupán a helyzet ismerős számára, és a szituációból következtet, hogy mi a teendője.

A nyelvi fejlődés elmaradása számos fejlődési zavar vagy szindróma velejárója lehet:

• idegrendszeri éretlenség
• hallásprobléma, hallássérülés
• autizmus 
• diszfázia

Az a legjobb, ha a felmérésekre minél korábbi életkorban sor kerül, ugyanis a nyelvfejlődésnek van egy szenzitív időszaka. Ebben a periódusban gyorsabb a fejlődés, a gyerekek fogékonyabbak a nyelvi struktúrák felismerésére és elsajátítására. Másodlagos tüneteket vonhat maga után, ha a gyerek későn kap segítséget, és nem tudja megértetni magát a környezetével. Ilyen esetben problémák jelentkezhetnek a viselkedésben, illetve az érzelmi és szociális interakciók területén egyaránt, és ezek befolyásolhatják a beilleszkedést az óvodába, iskolába.

Keressék szakembereinket!